A múlt héten a magyar és amerikai inflációs adatok mozgatták meg a forintot, és a megpróbáltatásoknak még nem lesz vége: kamatdöntő ülést tart az Európai Központi Bank, kiderül, milyen állapotban van a kínai gazdaság, valamint az amerikai költségvetési helyzetről is képet kapunk.
A múlt heti sűrű adatközlések hatása ezen a héten érvényesülhet igazán a piacokon, a piaci, elemzői és döntéshozói reakciókra is érdemes figyelni. Jut fontos adatközlés erre a hétre is. Legfrissebb makronaptárunkban mutatjuk, milyen adatközlésekre figyelnek a befektetők, mi mozgathatja meg a piacokat ezen a héten.
Az uniós forrásokról várható megegyezés farvizén kismértékben erősödhet a forint 2024-ben, így a jövő év végére 370-ig eshet az euró jegyzése – olvasható az ING Bank friss elemzésében. A magyar devizát segítheti a régió legmagasabb visszatekintő reálkamata is a következő hónapokban.
Egész Európa recesszió előtt áll, ami alól Magyarország sem tudja kivonni magát, de ezt tompítani kell – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a rendszerváltás sokkjához hasonlítja a jelenlegi helyzetet. A kamara célja az, hogy minél kisebb legyen a recesszió mértéke, ezért az iparvállalatok, és a termelőkapacitások megmentésére van most szükség. Az MKIK elnöke a GVI előzetes felmérései alapján ismertette, hogy a vállalatok pesszimistává váltak a kilátások kapcsán. Ami az állam helyzetét illeti, ha nem érkeznek meg az EU-források, akkor Magyarországnak devizakötvényeket kell kibocsátania. Úgy véli, óvatos, ugyanakkor előretekintő költségvetési politikát kell folytatni ebben az időszakban, ráadásul a büdzsének nincs akkora mozgástere, hogy kiterjedt munkahelyvédelmi programokat jelentsen be. Parragh László szerint az energiaárak sokkja miatt elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése.
A héten teszik közzé a magyar GDP-adatot, és a többi ország közlésével együtt így már teljesebb képet látunk az európai gazdaság második negyedéves teljesítményéről. Az inflációs adatokat is több országban csak most teszik közzé, vagyis az is most látszik majd, hogy a 13,7%-os magyar éves infláció az európai mezőnyben mekkora áremelkedésnek számít. Ezen felül lesz még egy Fed-jegyzőkönyv is a héten.
A karácsony rányomja a bélyegét a hét eseményeire: a jegybankok és kormányok a legtöbb fontos gazdasági döntést az előző hetekre időzítettek, így ezen a héten csak a szokásos menetrend szerinti események zajlanak majd, valamint a szokásos havi közlések. A megszokott menetrendtől mégis eltér az eheti program, az egyébként csütörtökön esedékes programokat előre hozták.
A magyar gazdaság finanszírozási képessége a második negyedévben a negatív tartományba süllyedt. A számítástól függően a GDP-arányos mutató -0,5 és -1,8% közötti. Utoljára 2008-2009 fordulóján, a Lehman-csőd sokkoló tőkepiaci hatása előtt láttunk negatív mutatót.
A német fizetési mérleg többlete 2019-ben is a világon a legmagasabb lehetett, ez pedig ismét nyomás alá helyezheti Angela Merkel kancellár fiskális politikáját – olvasható az Ifo gazdaságkutató intézet hétfőn megjelenő elemzésében, melyet a Reuters már a megjelenés előtt láthatott.
Komolyan zavarba jöhet az, aki meg szeretné tudni, hogyan alakul Magyarország külső egyensúlya. Ugyanarra a statisztikai mutatóra ugyanis kétféle számot közöl a Magyar Nemzeti Bank, és a két számnak még az előjele sem egyezik. Az egyik szerint Magyarország továbbra is finanszírozza a külföldet, a másik szerint viszont már rászorul a külső forrásokra. De melyik az igaz?
Javította a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a fél évvel ezelőttihez képest.
Az utóbbi negyedévekben fokozatosan olvadt a magyar folyó fizetési mérleg többlete, aminek magas szintjére sokáig büszkék voltunk a válság után. A nemzetközi szakértők szerint ez a csökkenés a következő években is folytatódik majd, hamarosan teljesen eltűnhet a szufficit. Így nem véletlen, hogy az MNB és a kormány - felismerve a veszélyt - mindent meg akar tenni a többlet fenntartásáért. Ha ugyanis a piac elkezdi beárazni a fizetési mérleg hiányát vagy legalábbis alacsony szinten ragadását, az a forint egyik legfontosabb támaszát rúghatja ki.
Érdemben javította az idei magyar növekedésre vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), így lassan már a nemzetközi szervezet is elhiszi, hogy az idén is 4% körül bővülhet a gazdaság. Jövőre viszont kicsit behúzhatjuk a féket, de aggodalomra akkor sem lesz sok okunk.
Visszaesett az egy évnél rövidebb ideje külföldön munkát vállaló magyarok jövedelme tavaly - derült ki a jegybank fizetési mérlegről szóló adataiból.
A harmadik negyedévben 806 millió euró volt a magyar folyó fizetési mérleg többlete - közölte az MNB csütörtök reggel. A Reuters szerint ez elmarad az 1,175 milliárd eurós elemzői várakozástól, és az egy évvel korábbinál is alacsonyabb.
A napokban jelent meg a jegybank Fizetési mérleg jelentése, ami több olyan információt is tartalmaz a magyar gazdaságról, amelyek kevésbé közismertek. Ezek közül mutatunk be most négyet.
A fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is erősítené a forintot, ezt ellensúlyozza a jegybank laza monetáris politikája, így a következő hónapokban nagyjából változatlan euró-forint árfolyam várható - olvasható a Bank of America-Merrill Lynch (BofA-ML) keddi elemzésében. Az amerikai bank szakemberei szerint hiába akarná gyengíteni az MNB a forintot, rövid távon csak arra lesz elég a kamat további csökkentése, hogy ne erősödjön a magyar deviza. Az év vége felé aztán talán eljöhet a várva várt gyengülés is az árfolyamban.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láthattunk.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatta a legnagyobb izgalmakat.
Németország és az IMF küldte.
Új kabinettel fordulhatnak az új évre.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
